2010. szeptember 18., szombat

Miért nem veszi a város emberszámba a kiskertekben lakókat? - avagy a város legelhagyatottabb buszmegállói

Vizsgáljuk meg alaposan a kérdést: emberi lények-e a kiskertesek? Van két kezük, két lábuk, viszont például nincs uszonyuk. Pedig az is kellene nekik, ha fel szeretnének szállni a város felé menő 74-es buszra a hattyasi kiskertek egyik busz-megállójában.
    Mert ez a megálló valójában egy óriási kátyú, ami az év nagy részében úszómedence és mocsár, vagy ha esetleg befagy, akkor jégpálya. Igazából, ha még pár évig szorgalmasan mélyítik a 20 percenként belezökkenő buszok, akkor a Maty-éri evezős pálya méltó vetélytársa lehet.

No akkor most utazzunk csak még egy megállónyit a város felé, és nézzük meg azt is. Ha osztanának olyan díjat, hogy a város legocsmányabb megállója, akkor ez biztosan dobogós lenne, de akár utcahosszal nyerhetne is. Nézzük csak meg jó alaposan távolabbról és premier plánból is.



Szóval akkor most emberek a kiskertesek (és akkor emberszámba is kellene vennünk őket), vagy ... le sem merem írni a szót ..., akiknek ilyen körülmények között kell élniük már évek óta? Csak azért, mert a városi politikus urak egymás pártjának csépelésével vannak elfoglalva a torony alatt, és nem méltóztatnak kitolni ide kicsiny feneküket, hogy lehuppanjanak erre a padra?
    Azt mondom, ha eddig nem jöttek ki, most már ne is jöjjenek. Mert itt új világ kezdődik október 3.-án. Már nem lesz szükségünk rájuk, mert elzavarjuk őket, hogy még a városháza közelébe se merészkedjenek többé, és végérvényesen saját kezünkbe vesszük sorsunk irányítását, élhetőbbé, lakhatóbbá tesszük lakókörnyeze-tünket. Ha a választók is úgy akarják, akkor október 4.-én, hétfőn reggel, ezzel a kátyúval és ezzel a paddal fogom kezdeni a munkámat.

Úgy legyen!

2010. szeptember 3., péntek

Részönkormányzatot – most!

Tudja Ön, hogy az önkormányzati törvény lehetővé teszi települési részönkormányzatok létrehozását, melyek feladata a településrészen élők érdekeinek megfogalmazása, képviselete?
    Tudja Ön, hogy például a 110 ezer fős Kecskeméten 12 részönkormányzat működik?
    Találós kérdés: A Kecskemétnél másfélszer nagyobb Szegeden vajon hány létezik? Bizony mindössze csak 3: Dorozsma, Tápé, Szőreg. Durva, nem?
    Jaj bocsánat, ez nem is igaz! 2006-ban a szocialisták gyorsan alakítottak még kettőt (Tarján-Felsőváros és Rókus–Északi városrész–Makkosháza néven). Miért is? Mert szerették volna erősíteni a helyi demokráciát? No azt azért nem! Azért, mert a Belügyminisztérium éppen akkor írt ki egy pályázatot részönkormányzatok létrehozására. Azt beadták, nyertek rajta 45 millió forintot. Erre fel gyorsan megalakították az új részönkormányzatokat, elköltötték a pénzt (ha legalább ennyi eszük lett volna, de a 45 millióból csak 40-et sikerült határidőre elkölteniük!), és láss csodát utána gyorsan meg is szüntették a két részönkormányzatot. Hát ennyit a lakosság alázatos szolgálatáról, meg a helyi demokráciáról szocialista nézőpontból!
    A Fidesz az persze más, nagyon más! Önkormányzati frakciója már akkor, 2006-ban azt szorgalmazta, hogy a két új lakótelepi részönkormányzaton kívül alakuljon még hat részönkormányzatot (Délikert, Alsóváros, Móraváros, Belváros, Petőfitelep-Baktó és Újszeged). Brávó, ez igen! Biztosan kikérték a lakosság véleményét, alaposan meggondolták a dolgot, szakmai érveket gyűjtöttek, és végérvényesen elkötelezték magukat az ügy mellett. Á dehogy! Ha így lett volna, akkor most, 2010-ben, a szavazófülkés forradalom idején nem tennék ennek pont az ellenkezőjét.
    Még azt is szétrombolták, ami már működött! Ugyanis világ szégyenére, már a tatárjárás előtt létezett, mindig egységes Dorozsmát most két választókerületre vágták szét. Így értelmetlenné és lehetetlenné vált a már régóta létező részönkormányzat működése. De a dorozsmaiak kemény kunok, fontolgatják, hogy elszakadnak Szegedtől, ha ennyire semmibe veszi őket a város.
    Ugyanez történt pepitában nálunk, a Délikert városrészben is. Itt is elkötelezte magát 2006-ban a Fidesz a részönkormányzat létrehozása mellett, most meg egyetlen tollvonással megszüntette  a városrészt. Fel sem merült benne, minderről illene megkérdeznie a lakosságot is: hé emberek, nektek mi lenne jó, hiszen (elvben) mi értetek vagyunk, titeket szolgálunk a torony alatt.
    No ennyit a két váltópártról. Egymás piszkálása, az egymásnak keresztbetevés, a saját pillanatnyi pártérdekek érvényesítése csillagos ötösre megy nekik, a lakosság óhajának figyelembevétele meg egy nagy egyesre.
    Mi a tanulság? Hogy csak az lesz megcsinálva tisztességesen, amit mi magunk megcsinálunk. Fontos, hogy a saját lakókörnyezetünk ügyes-bajos dolgaiba beleszólhassunk? Hogy a lakossági akarat eljusson a városházára? Hogy ne csak az egy megválasztott képviselő munkáján múljon minden (akit ráadásul a Jobbik kivételével vissza se lehet hívni, ha rosszul végzi a munkáját)? Persze hogy fontos!

Akkor lássunk neki! Kezdeményezzük saját részönkormányzat létrehozását Alsóvároson. Indítsunk népi kezdeményezést, gyűjtsünk aláírásokat az ügyben! A törvény mellettünk áll. Ha rámenősek vagyunk, akkor most meg tudjuk csinálni.
    Mit is mond az Orbán Viktor féle Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, mely ott lóg a közintézmények falain: „a magyarok végre megvalósíthatják saját céljaikat”. Úgy legyen!

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Azaz: Hajrá Alsóváros, hajrá alsóvárosiak!

2010. szeptember 2., csütörtök

Lassan elmennek a gólyáink!

Mert bizony vannak gólyáink is! A Magyar Madártani Egyesület gólyafigyelő programja keretében már évek óta figyelemmel kísérem gólyáink életét. Alsóvároson a Vadkerti téren van egy fészek, melybe minden évben visszatér a gólyapár. Március végén szoktak érkezni, és általában 1-2 fiókát nevelnek fel. Sajnos ebben az évben nem kelt ki a fiókájuk. Egy darabig ültek a fészken, de mikor reménytelenné vált a dolog, akkor elrepültek, ki, a vizenyősebb területekre és többet nem laktak a fészken.

Gyálaréten is van egy fészek, a focipályával szemben. Ide kissé előbb, március közepén szokott megérkezni a gólyapár, de érdekes módon nem egyszerre. Általában 7-10 nap múlva követi az egyik a másikat. Itt több fióka szokott lenni, átlagosan 2-3. Tavaly 4 kis gólyát is felneveltek, idén viszont csak egyet. Nem hiába, rossz volt rájuk ez a csapadékos tavasz és nyár. A szülők csak addig vannak a fészekben, amíg a kis gólya nem röpképes. Utána kiköltöznek a mezőkre. A kis gólya még egy darabig a fészekben lakik, de utána ő is a mezőkre költözik. Csak ilyenkor, az Afrikába indulás előtt jön vissza újra rövid időre születése helyszínére.

Becsüljük meg, hogy városrészünkbe vannak gólyák! Ha ők kedvelik, akkor bizonyára barátságos, kedves környék lehet ez nekünk embereknek is. Tegyünk érte, hogy tavasszal ismét vonzók legyünk számukra.

Jó utat a hosszú útra. Visszavárunk benneteket!