Délikert városrész – a pártpolitika újabb áldozata?

Délikert városrész. Sokáig furcsán ízlelgettük ezt az új fogalmat. Tudtuk, hogy van Szentmihály, Kecskés-telep, Klebelsberg-telep és Gyálarét, no meg sok-sok kiskert, amit egyre inkább belaknak az emberek. Különálló kis közösségek, amelyek szépen lassan összenőttek Szegeddel. Igaz ugyan, hogy sok tekintetben közös a történetük, hasonló a helyzetük és egyforma problémákkal találják szembe magukat. De így együtt mit lehet kezdeni velük?

    Azután lassan megszoktuk. A civilek már egy évtizede dolgoznak keményen azért, hogy a közös földrajzi fekvés, a közös érdekek és problémák mentén összekovácsolják ezt a négy településrészt egy közösséggé. És alapvetően nem is eredménytelenül. Megalakultak a közös csoportok, egyesületek, kikerültek a szép településjelző táblák, szaporodtak és tartalommal töltődtek a közös rendezvények. Örültek a lakosok, sűrűn bólogatott az önkormányzati képviselő, támogatóan mosolyogtak a városháza tornya alól. Eddig. Mert ennek most úgy néz ki véget vetett a közösségromboló pártpolitikai érdek.

    Először is jött a szavazófülkék tavaszi forradalma, a parancsra kifüggesztett Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, melyben fehéren feketén ott áll, hogy „a magyarok végre megvalósíthatják saját céljaikat”. Nos az már most látszik, hogy a szegedi fideszes politikusok magukat talpig magyarnak tekintik. Mert bizony nem udvariaskodtak sokáig, hanem céljaik megvalósításához egy tollvonással szétverték a Délikert városrészt.

    Történt ugyanis, hogy drasztikusan lecsökkentették az egyéni önkormányzati képviselői helyek számát, Szegeden például 25-ről 20-ra. Az önkormányzat jegyzője, akinek már nagy tapasztalata van ilyen téren, meg is rajzolta az új körzethatárokat, ügyelve a törvény szellemére, hogy lehetőleg arányos legyen az elosztás és kövese a történelmi, földrajzi sajátosságokat. Ezt felterjesztette a megyei jegyzőnek, aki láss csodát, fogott egy tiszta papírt és rajzolt valami teljesen mást. Nem politikai nyomásra, á, dehogy! Nem volt ott senki sem a szobájában, aki fogta remegő ceruzáját á, dehogy! Egyszerűen, csak mert szeret rajzolgatni. ahogy az a képen is jól látszik. Azt mondta a szegediek javaslata nem volt arányos. Igaz az övé sem az, de ez már mindegy.

Az új 3. szegedi választókörzet

     Tehát fogta Délikertet, s mert úri kedve úgy hozta, keresztben kettévágta. Szentmihályt és Kecskés-telepet Móravároshoz csapta, Gyálát és Klebelsberget meg Alsóvároshoz. Nem bajlódott azzal, hogy az ott élők mit gondolnak minderről, hogy ezzel szétszakította a hosszú évek alatt kialakult kapcsolatokat.

    Így állunk hát most. Volt Délikert városrész, nincs Délikert városrész. Ennyi. Lassan mondom, hogy mindenki megértse: Nemzeti … Együttműködés … Nyilatkozata. Gondoljátok meg proletárok!


***

Az önkormányzati választásokról és a körzethatárok módosításáról ajánlom Török Gábor elemzését, illetve az Index.hu egyik  cikkét.