Választása programom legelső mondata ez volt: „A civil kezdeményezések bevonása a város élhetőbbé tételébe”. Nos, hát akkor rajta! Hogyan is képzelem ezt a valóságban? Megcsináltam, sikerült, működik! Íme a recept:
1. Kapcsolatfelvétel a civil kezdeményezésekkel, csoportokkal, szervezetekkel:
Gondoltam egy merészet és írtam egy e-mailt a Magyar Kerékpárosklub szegedi vezetőjének, Dovalovszki Andrásnak: hogy én vagyok a körzet képviselőjelöltje; és mint gyakorló kerékpáros szívemen viselem a kerékpározás ügyét; nagyra tartom eddigi szakmai és érdekvédelmi munkájukat.
2. Hallgassuk meg azt, aki ért hozzá:
Javasoltam neki, hogy pattanjunk fel a nyeregbe, és kerékpárral járjuk be együtt a 3. választókörzetet. „Amit leírt igen inspiráló és nemes cél” – volt a válasz, és azonnal intézkedett. Így két nappal később már találkozhattam is két profi kerékpáros érdekvédővel: Csüllög Imrével (akiről gyorsan kiderült, hogy fiatal kora ellenére Klebelsberg-telep egyik igen aktív érdekvédője is) és ifj. Nagy Gáborral (akivel szintén gyorsan találtunk közös pontot, lévén mindketten cserkészek vagyunk).
3. Ne az íróasztal mellől okoskodjunk, hanem menjünk ki a terepre:
Majd 4 órán keresztül csak tekertünk és tekertünk. Bejártuk Alsóváros, Klebelsberg-telep és Gyálarét szinte minden zugát, a kerékpáros közlekedés szempontjából fontos és veszélyes összes csomópontját. Számomra olyan volt az egész, mint egy gyorstalpaló tanfolyam. Megtanulhattam az izzig-vérig kerékpáros gondolkodást, szemléletmódot. Megismerkedhettem a jogszabályokkal, közlekedésbiztonsági technikákkal. Elmesélték az évek óta tartó szélmalomharcukat. Hogyan veszik szinte teljesen semmibe a képviselők, a városi hivatalnokok, a tervezők a kerékpáros szervezetek véleményét. Pedig nekik kész ötleteik, szuperül kidolgozott javaslataik voltak és vannak szinte minden kereszteződésre lebontva. Hazai és külföldi példák garmadájával érvelnek, mindhiába. Magányos harcuknak kevés az eredménye. Elzárkózás, mellébeszélés, rosszabb esetben még pénzbírság is (!) mindenütt. A politikusok szemében Ők csak civilek, akik mindig akarnak valamit, akikkel mindig baj és munka van, akik simán átlátnak a több százmilliós kerékpár-fejlesztési bizniszen.
4. Hogyan tovább?
No ez így biztosan nem mehet tovább! Októbertől új korszak kezdődik a város életében a kerékpározás szempontjából is. „Szeged a kerékpárosok Mekkája (lesz) – ha te is úgy akarod”. Márpedig mi nagyon akarjuk! Ezért felvesszük a kesztyűt a politikusokkal és az apparátussal. Civil érdekérvényesítési mozgalmat indítunk. Nem kell a fogalomtól megijedni, Európa civiljei már évtizedek óta látványos eredmények érnek el így. Mi se maradjunk el tőlük: ezentúl a kerékpáros ügyekben Szegeden is a kerékpárosok döntsenek!
De mik is a lehetséges lépések?
- A közös kerekezés eredményeit lakossági fórumokon megvitatásra előterjesztjük.
- Az ott elfogadott javaslatok megvalósítására akciócsoportok szerveződnek.
- Kész terveket önkormányzati képviselőink beterjesztik a közgyűlésnek és a városüzemeltetési irodának.
- Ellenállás esetén a lakosokkal, kerékpárosokkal civil engedetlenségi mozgalmat indítunk.
- Az akciókba bevonjuk a sajtót, a médiát is, és maximálisan felhasználjuk az internet adta lehetőségeket.
Ha összefogunk és erősek leszünk, áttörhetjük az elutasítás, a lekezelés, a semmibe vevés, a hülyének nézés falait. Hát így is lehet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése